Darabonként is / előtte egyeztessünk / de ha lehet, egyben eladó.
Ha a többi eladó könyv közül másikat is megvennéd, összeválogathatod és felteszem külön aukcióba, úgy tudod leütni!
A posta ktsg. csak az egész csomag megvásárlására utal, darabonkénti vásárláskor a megvásárolt példányok posta ktsg. -e külön lesz kiszámolva!
Esterházy Péter A szív segédigéi 300 ft
Nem használom a nyelvet, nem akarom felismerni az igazat, és még kevésbé azt Önök elé tárni. Az sem jut eszembe, hogy megnevezzem a világot, következésképp az ég világon semmit sem nevezek meg, hisz néven nevezni annyi, mint a nevet örökösen feláldozni a megnevezett dolognak…
Nem beszélek; de nem is hallgatok: s ez megint más dolog. Óvatos vagyok, anyámról van szó. – Itt talán kurziválható volna minden… A kurzivált életbe! De hát mért volna perverzebb írni róla, mint hallgatni?! Vagy bármi más! Állni a sír mellett! Hát az micsoda?! Vagy fogni a kezét, s várni, hogy szorítson! Nézni, ahogy mennek világgá a sejtek, orövoár möszjő, mi volnánk részben a mamája, viszlát, szép csacsi fiú! mmmm m m A férfiember búját nem tárja a világnak.
Hasnyálmirigynapló 1500 ft
„ Rák, ez a jó kezdőszó” – vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az „ ontológiai derűvel”, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet.
Erdős Renée A nagy sikoly 300 ft
A nagy sikoly már a megjelenése évében, 1923-ban botránykönyvnek számított. A regény központi kérdése, hogy a nők nemi élvezete társadalmilag elfogadható-e. Egy jó nevű nőgyógyász, egy apácarend főnöknője és egy püspök próbálja a hősnőt, a házasságában kielégületlen Dórát meggyőzni arról, hogy a nemi gyönyör által kiváltott nagy sikoly egyáltalán nem számít, nem fontos, hiszen az egyetlen elfogadható női sikoly az, amelyet gyermek szülésekor hallat az asszony. A főhősnő sok vonakodás után a házasságban az asszonyoknak kijelölt helyes útra lép, azaz a gyerekáldás érdekében alázattal elfogadja a hozzá már nászútjukon hűtlen férje szexuális közeledését. Azonban a női orgazmus hangja, a nagy sikoly mégis csak elhangzik a regényben, ráadásul egy igen részletesen ábrázolt illegitim viszonyban.
Erdős Renéé, mint oly sok másik művében is egyfajta „ új lelkiségről” akart írni, amihez a tőle megszokott és nem csak a kortársai által kedvelt, a női szexualitás tabukat sértő ábrázolásmódját választotta. Szándéka szerint alkotásai művészregények voltak, melyeknek antik szobrokról, itáliai festményekről, művészetről és filozófiáról diskuráló hősei kiutat keresnek a nyugati civilizáció válságából. E krízis okát Erdős egyre inkább az individuum (s így a nő) jogainak túlzott érvényesülésében vélte meglelni.
Brüsszeli csipke 300 ft
A „ boldog” békeidők Pestjén, az 1920-as években éli Adrienne, a gyönyörű fiatalasszony az érinthetetlen erkölcsű feleségek és gyermeküket mindenek fölött imádó anyák szolíd, tiszta életét. Egy csaknem végzetes baleset azonban szétrobbantja a polgári idillt, s megmentője az eddig nem ismert szenvedélyt, a testi és lelki szerelem őrületét lobbantja fel az asszonyban. Napjai ettől kezdve boldogságban és kínban, a megtagadhatatlan vágy és a családjával szemben érzett felelősség érzete közötti vergődésben telnek, egészen addig, míg rá nem döbben, hogy szerelmét saját lányának kell átengednie. És ekkor a sors szörnyű választás elé állítja…
A szerzőnő annak idején nagy sikert aratott, több szálon futó regénye nő és férfi kapcsolatáról, a női lét boldogsággal és tragédiákkal sújtott teljességéről szól, arról, hogy a teljes kifosztottságban felvillanhat-e az értelmes élet reménye.
Csáth Géza Egy elmebeteg nő naplója 400 ft
E század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa.
Ez a munka azonban nemcsak tudománytörténeti jelentőségű. A laikus számára is rendkívüli olvasmányélmény. Nemcsak azért, mert A. G. naplóföljegyzései, pszichéje védelmére kialakított szimbólumai szépírói értékűek, hanem azért is, mert Csáth Géza a tudós pontosságával s a finom érzékenységű szépíró beleérző képességével deríti föl A. G. lelkivilágának legtitkosabb zugait.
Szabó Magda Disznótor ---- Pilátus 600 ft
Disznótor
Szabó Magda regénye egy volt földbirtokoslány és egy szegény származású tanító szerencsétlen házasságának könyörtelen története. Miért ment feleségül a gőgös Kémery Pólika évekig semmibe vett udvarlójához, a félszeg Tóth Jánoshoz? Miért nem mehetett férjhez Sára, a szegény tanító húga? Miért gyűlöli oly hevesen Tóth Jánost a sógornője? Miért utálja őt saját lánya? Miért nem akar róla tudni huszonöt éven át öreg édesanyja? Tóth Jánosnak bűnhődnie kell, mégis úgy érezzük, az áldozat az igazi gyilkos, és a rabszolga férj, a lenézett tanító a tulajdonképpeni áldozat.
Pilátus
Egyszerű kis öregasszony indul új életbe a regény első részében. Férjét elveszítette, de vénségére nem marad egyedül, jó gyermeke, a fővárosban elhelyezkedett lánya magához veszi. Nincs hát vége semminek, még így hetvenöt évesen is újra kezdődhet számára minden, annyi segítőkészség mellett, amennyivel gyermeke mellette áll, az élet utolsó szakasza is harmonikus lehet, örömet hozó, vidám. Mi történik ezzel az öregasszonnyal alig nyolc hónap alatt, miközben új otthont kap, gondoskodnak róla, és mindennel elhalmozzák, ami csak pénzzel megvehető? Mi űzi vissza boldogtalanabbul, mint bármikor életében, régi városába, abba az elhagyott otthonba, amelyben már idegen él, az elevenek világából a holtak árnyai közé? Miben vétkezett ártatlan Pilátusa, a gyermeke, aki magához vette, és értetlenül nézi tragédiáját, úgy érzi, mindent megtett érte, ami csak megtehető, nem bűnös abban, ami bekövetkezett.
Szász Lula Életem 1000 ft
Minden sikeres férfi mögött ott áll a háttérben egy nő. Szász Endre hat felesége közül Lula asszony volt az, aki két évtizeden át – feladva korábbi topmodellkarrierét, házasságát – társként és valódi menedzserként jóban-rosszban kitartott mellette. Mindent Lulának köszönhetek, nélküle nem vittem volna sokra – nyilatkozta gyakran a világhírnévre szert tett művész, s valóban Lula asszony minden követ megmozgatott, minden praktikát bevetett azért, hogy Szász Endrét a nemzetközi művészéletben Salvador Dalival, Picassoval együtt emlegessék. Kevés magyar művész mondhatja el életében, hogy alkotásainak bevételéből fényűző életmódot folytathat. Szászék elmondhatták. Beverly Hills egyik legelegánsabb részén, világhírességek, nemzetközi művészek társaságában éltek, Rolls-Royce-szal jártak, sorra nyitották galériáikat. Mindent elértek, amit egy magyar művész életében elérhet És mégis hazajöttek. Hollóházát választották, megteremtve a porcelángyár történelmének új korszakát. Mi volt a kapcsolatuk titka? Hogyan zajlott életük a műteremben, a magánéletben, a kiállító szalonokban, a nagyvilági hírességek között? Hogyan bántak gazdagságukkal, mire költöttek, mit gondoltak a világról, az emberekről, a művészvilágról? Szász Lula most megjelent Életem című könyvében minderről őszinte hangon szól, sok képillusztrációval kísérve.
Ottlik Géza Iskola a határon 700 ft
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma – és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.
Varga Domokos Kölyökkóstolgató 200 ft
„ Érett ésszel mondom, őszülő fejjel, bármilyen bajos sokszor a kicsi gyerekekkel, utólag az ember majdnem mindig úgy gondol vissza a velük átvergődött évekre: soha annyi örömben, nevetésben, boldogságban nem volt része. Nem mintha elfelejtené a rosszat. Én se felejtem el, mikor egyik-másik negyvenfokos lázban égett. De azt se: hogy bújt akkor is az ölembe, s nyomta hozzám a tüzes arcát. ”
Gyurkó László A halál árnyéka 200 ft
"A fehér ruhás lány hallgat. Úgy érzi, nagyon meleg van.
– Mit akarnak tőled?
– Apróság.
Jovan Kiss szeme porcelánkék.
– Úgy vélik, kiraboltam egy múzeumot.
Cigarettára gyújt. A lányt is megkínálja.
– És megöltem két embert.
A fehér ruhás lány szeme kitágul.
– Elment az eszed?
Jovan Kiss megrázza a fejét.
– Hogy te öltél?
– Elég embert öltem meg életemben.
– Ne kezdd megint!
A lány kiabál.
Jovan Kiss megvonja a vállát.
– Jobb, ha most elmész.
A lány hallgat. "
Müller Péter Részeg józanok 400 ft
Soós Imréről, a zseniális, a legmélyebb paraszti mélységekből származó, önsorsrontó, nagy színészről számos szépirodalmi alkotás született. (Talán leghíresebb Hubai Miklós Tüzet viszek című drámája. ) Életét, sorsát a meghasonlott népi tehetségek szimbólumaként mutatták fel, feleségével együtt elkövetett öngyilkosságát szinte mítosszá költötték, alakjába a modern magyar történelem megvilágosító jelképét sűrítették. Müller Péter regénye némileg más úton jár. Szerepet játszhat ebben az is, hogy az író valóban ismerte, dramaturg kollégaként közelről figyelhette hősét, az öngyilkosság előtti éjszaka egy részét is vele és feleségével töltötte. Regénye nem a mítoszt boncolja, érdeklődése teljességgel emberi, ábrázolásmódja egyszerre verista és értelmező, helyenként szinte esszészerű. A regény ugyan megváltoztatott nevekkel mondja el a történetet, ám teljességgel hű a valósághoz. A mű, amelyben a szerző is színre lép, egyszerre regény és életrajz, műalkotás és biográfiai kommentár, emlékirat és töprengés. Hősét több oldalról, több szemszögből veszi szemügyre, láttatja későbbi felesége, az ideggyógyász orvosnő, a Madách Színház művészei, rendezői, a saját, a pesti srácok, az autogrammkérők, a féltékeny szakma, az éjszakai élet szereplői szemével is, de megvizsgálja értő, empátiával telített „ semleges” nézőpontból is.
A könyvet elsősorban a nem pletykákra-szenzációkra, hanem humánus megértésre vágyó olvasók értékelik igazán.
Harsányi Zsolt Whisky szódával I-II 500 ft
Egy kifogástalan eleganciájú fiatal úriember áll az előkelő társaság közepén, kissé már elázva, kezében whisky szódával. Miután egy átvirrasztott éjszaka végén letesszük minden idők egyik legnagyobb példányszámban eladott magyar világsikerét, így jelenik meg előttünk Balogh Tihamér, a pesti arisztokrácia kedvelt Titije. Miközben hihetetlen karrierjét, szerelmét, kalandjait idézzük vissza, drukkolunk érte és Annáért, aki egyáltalán nem örül Titi őrületes örökségének, üstökösszerű társadalmi emelkedésének; miközben érezzük a zsigereinkben, hogy Pethő Andor ügyvéddel vigyáznia kellene, tudjuk, hogy Totó, az ivócimbora igazi jó barát, hogy Rhédey grófné egy lelketlen hideg kőszobor; miközben ügyvédek, bankárok, bárók, hercegek jelennek meg és tűnnek el ebben a hihetetlen kavalkádban, a vidéki iskolák, pesti lokálok, művészlakások, kastélyok, a régi Gundel és a Gellért fürdő váltakozó képei villognak előttünk, úgy érezzük, hogy megismertük és megértettük a háború előtti Pest társadalmát, a gátlástalan zsidó ügyvédtől a lelketlen arisztokratáig, megtudtuk hogyan élt, mulatott és unatkozott a pénz-, és nemesi arisztokrácia. Úgy érezzük, mintha Titivel jártuk volna be mindezt, a kicsiny pesti polgári lakásoktól fel egészen a főúri kastélyokig. Mintha vele ettünk, ittunk, öltözködtünk, táncoltunk, szerettünk és küzdöttünk, utáltunk és imádtunk, vesztettünk és nyertünk volna.
Talán nincs még egy olyan regény a magyar- és a világirodalomban, ami ilyen szórakoztatóan vezetne be egy egész korszak társadalmába és annak magánéletébe, mint Harsányi Zsolt, a Márai előtti korszak talán legnagyobb magyar világsztárjának csak Németországban 11 kiadást és több százezer eladott példányt elért sikerkönyve.
Ősz Ferenc Archimedes a Rubrikán 200 ft
Ősz Ferenc újságíró és humorista. Írásaiban hittel és alázattal, aggódva és indulatosan szólt a világról, közös dolgainkról. Rólunk írt és értünk, derűsen és gúnyosan, de mindig szeretettel.
Fejes Endre A fiú akinek angyalarca volt 200 ft
A Kossuth-díjas Fejes Endre új műve nehezen sorolható bármely kategóriába: annyi azonban biztos, hogy a morális kérdéseken töprengő, az emberi lét legfontosabb problémáira összpontosító, zárszámadásra készülő művész összegző igénnyel megszenvedett ítélkezése. Keserűsége leplezetlen, szókimondó indulata döbbenetes, önmagához és világlátásához szuverén, megfellebbezhetetlen természeteséggel és végsőkig ragaszkodik, a szituációk, az erkölcsi kategorikus imperatívuszok félreérthetetlenek, és egyértelműen a Rozsdatemető, a Vonó Ignác, a Kék tiszta szerelem költőjétől valók. Fejes szinte hihetetlen mértékben – úgy is fogalmazhatnánk: csökönyösen – azonos maradt önmagával. A kérdés, amelyben az Angyalarcú drámája összefoglalható, így hangzik: mi történik, ha valaki mindig és minden helyzetben a maga igazát mondja, apró, kis engedmények, lényegi vagy formai megalkuvások nélkül? Ezekre keres választ az Angyalarcú, a Fejes által annyira szeretett színterén – még akkor is, ha rövid látogatásokat tesz Pasaréten, előfordul a Hiltonban is –, az ezerszer áldott nyolcadik kerületben.
Kertész Ákos Sikátor 200 ft
Konokul, elszántan tör Bognár Vince, a Sikátor főhőse célja felé: megteremteni ügyes két keze munkájával, óvatos körültekintéssel és leleménnyel meleg családi fészkét, ahol holta napjáig békén eléldegélhet, fittyet hányva a külvilág száz bajára-gondjára. Már-már úgy tetszik, minden a legjobb úton halad, amikor a csendes idill hirtelen-váratlan véres tragédiába csap át. Véletlen baleset? Sorscsapás? Vagy mégis elvétett Vince valamit? … Az író egyértelmű, de sokrétű válasza: maga a regény.
Hamvas H. Sándor Éjszakában 600 ft
A felszabadulás előtt írta regényét Hamvas H. Sándor, hogy megmutassa az álromantika s a hamis csillogások mögött a prostituáltak életét. A szerző ezt írja művéről: „ E munkám elvégzésénél is éltem az írói szabadság jogával, azzal hogy – a témát illetően – igyekszem hű képet adni az adott korról, a kor könyörtelenségéről, igazságtalanságairól, törvényszerűségeiről és valóságáról. ” Az Éjszakában vádpont annak a rendszernek a bűnlajstromán, amely struktúrájánál fogva lehetővé tette, sőt megkövetelte a bordélyházak létezését.
Gábor Miklós A színész árnyéka 300 ft
„ Nem a csupasz arc az igazság, hanem a maszk: az idegen isten a lelkünk mélyén. Nem a vallomás, csak a maszk képes valóban nevén nevezni a dolgokat. Nem érzelem, nem intelligencia, csak a mimikri, az -úgy teszek mintha-: ez teszi a színjátszást filozófiává. ”
A tömören megfogalmazott színészparadoxon – minden művészet alapvető paradoxona – kulcsmondat Gábor Miklós könyvében. De könyvének mégsem a maszk a témája, nem is a színészet. Gábor Miklós kötetlenül és közvetlenül, tárgyi meghatározók nélkül önmagáról vall. A személyiségnek arról a mélyrétegéről, ahol drámaian összecsapnak emberi adottságok és külső élmények, hogy az összecsapásból kiforrjon, kisugározzon mindaz, amit az ember a világnak adhat: gondolat, érzés, tett – és alakítás. A léleknek ebben a mélységében az események csak jelképek. Különleges önéletrajzában Gábor Miklós zárójelbe teszi a történést és az időt; A színész árnyéka egyetlen lírai vallomás. Egyanyagú: legszemélyesebb részletei is a színészetre vonatkoznak, és a tárgyilagos szerepelemzésekben is érezni a kegyetlen kitárulkozást. Hiszen ugyanarra – a teljes azonosulás és a kívülálló figyelem együttes jelenlétére – van szüksége írónak és színésznek, ha játszik, ha szerepeiről ír, ha megfigyeléseit rögzíti vagy önmagáról szól. Önmagáról; az előadás után, letéve a színpadi királyok koronáját, a színpad magányából visszazárkózik naplója magányába, hogy az írás erejénél fogva ismét vérrel töltse meg, akinek a színpadi hősök elszívták húsát és vérét: a színész árnyékát – önmagát.
Kárpáti Kamill A menyasszony vetkőztetése 600 ft
Különös színészcsoport tart Firenzébe, egy titokzatos, bizarr fesztiválra. Többsége szépséges „ vadmacska”. Velük utazik Harlenoah, hódoló híve a nőiségnek és a szerelemnek. Megrészegíti a légkör érzékisége s Szeléna, a kihívó és nyugtalanító kamaszlány, kinek vonzerejébe életöröm és sötét rejtély vegyül. Harlenoáhban felidéződnek gyermek- és kamaszkor felzaklató szexuális élményei: a testi gyöngédség, romlottságot és ártatlanságot ötvöző misztériuma. S ugyanekkor legvégzetesebb ellentétük is, a testi erőszak, a szenvedés sok emléke, amit a regényhős Recsken Márianosztrán kiszolgáltatott fogolyként élt át. „ A neminél mindig sokkal vadabb, brutálisabb pornográfia: a politiki hatalomé, az erotika regénysíkjait váratlanul át – és átttöri” – írja könyvének erről a tulajdonságáról a szerző, s emlékeztet: „ A vérnősző diktatúra /itthon és másutt/ több millió magyart tartott börtöneiben politikai > miatt. ” Szökések, fenyegetések, gyilkosságok szolgálnak keretül e reneszánsz és szürreális, nagy erejű műnek. Az író ritka értékei: a kertelést nem ismerő igazmondás és a közönségest elutasító tiszta ízlés jegyében az élet két titokzatos és agyonhallgatott komponense feszül egymásnak: a politikai hatalom legalitását élvező agresszivitás és a nemiség, amely egyszerre iszonytató és emlekedetten nemes. Harlenoah semmi mást, csak gyöngédségét szegezheti szembe az erőszakkal – s lám, hatalma van a hatalom fölött..
Bródy János Majdnem minden szövege I-II 400 ft
Mérei Ferenc ,, vett füvektől édes illatot" 700 ft
Mérei Ferenc, ahogy én megismertem, igazi irodalmár volt. Nemcsak irodalmat olvasó, minden művészet iránt szenvedélyesen érdeklődő pedagógus, pszichológus – hanem talán ennél is több. Szememben ő volt az egyik megtestesítője az entellektüellnek. [... ] Szinte észrevétlenül, mintegy mellékesen terjedelmes irodalom-lélektani művet alkotott. Az irodalom-lélektan dimenziói közül Mérei Ferenc nem foglalkozott különösebben az alkotáslélektannal, sem a befogadás-lélektannal, hanem a műbe kódolt lélektani tartalom, pszichológiai szerkezet izgatta. (Szabolcsi Miklós az Előszóban)
Illés Endre Szerelmeim, évek múlva 600 ft
Illés Endre töprengései, emlékezései újból és újból előhívják, a múltból szerelmeit, azokhoz az alkotókat, pályatársakat, akikhez a szónak legemberibb értelmében köze – éltetően köze van. Megidézi őket egy-egy ismerős helyzet, gesztus, egy előkerült feljegyzés, egy írásuk újraolvasása. Élettel telnek ismét a kapcsolatok Illés Endre tolla alatt, az érzékeny esszékben érezhető közelségben kerül az olvasóhoz Ady Endre, Hatvany Lajos, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Németh László, Déry Tibor, Illyés Gyula… A Szerelmeim, évek múlva ciklus lapjain szemébe nézhetünk azoknak, akiknek emberarca egyre elmosódottabbá vált az irodalomtörténeti időben. A halál, a halálra való készülés változatait kutatják, az elmúlás jelentését latolgatják, a családi élet konfliktusait elemzik a Tussal, krétával ciklus drámai feszültségű írásai. A kötet záróegységének, a Mozaik-nak esszéi, pillanatképei, jegyzetlapjai pedig a bensőséges valóságélmény megjelenítése mellet betekintést engednek Illés Endre írói-gondolkodói világnak rejtettebb, műformát megelőző rétegeibe is.
Devecseri Gábor Lágymányosi istenek 500 ft
Devecseri Gábor ifjúkora szerencsésnek nevezhető, mert szülei baráti kapcsolatban voltak Karinthyékkal és azok barátaival. Szinte családtagjainak, közeli barátainak érezhette a „ Hadik asztal” nagyjait, ugyanakkor áhítatos tisztelettel rajongott értük . Ez a kettősség adja meg elemző-emlékező írásainak bensőséges hangvételét. A szeretetteljes és tiszeteletteljes iróniával megformált írások emberi közelségbe hozzák a korszak nagy íróit, különösen a „ Nyugat” mestereit. Karinthy mellett Kosztolányit , Füst Milánt, Babits Mihályt, Somlyó Zoltánt és másokat. Megemlékezik a fiatalabbakról is. Megjelenik az írásokban Tersánszky Józsi Jenő, József Attila, Berda József és sokan mások.
Fekete Gyula A falu szépe 300 ft
„ … Híres szépség volt a faluban Köteles Margit. Tizenhat éves kora táján kezdett megtelni, formásodni, s egy év múlva már messzire kivillogott a lánykoszorúból. ”
Egy szemellenzős történész írta valamikor: „ Mi magyarok mindig tiszteltük a nőt, nálunk a középkori ius primae noctis sem vált soha joggyakorlattá. ” Nos, ez a regény akár ellenpélda lehetne: a kiszolgáltatottakkal szemben, íme, jogi megalapozás nélkül is érvényesíthető a gyakorlat.
Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról 300 ft
Az előadásra kerülő mű értelmezésénél rendkívül fontosnak tartjuk annak címét, különösen azt, hogy KÉPZELT RIPORT. Nem arról van tehát szó, hogy előadásunkban egy pop-fesztivál autentikus képét akarjuk megteremteni, hanem -annak jelentősebb vonásait nyújtva- magyar szemszögből elmondani gondolatainkat a jelenséggel kapcsolatban.
Előadásunk értelmezésének kulcsa ESZTER alakja, annak ellentmondásossága. Sajánlatos és együttérzésünket kiváltó Eszterben az emberi gonoszság következtében fellépő rémképei, gyermekkorának elképzelt vagy valódi traumái. Viszont nem fogadható el számunkra érzelemcsapongása, felelőtlensége, hazudozásai, melyekkel már-már boldogságot szomjasan kereső, ugyanakkor azt megtalálni képtelen fesztiválbeli tömeg lelki jelképévé válik. Felfogásunk szerint az előbbi nem lehet mentsége az utóbbinak.
Végül hangsúlyozom a darab bevezető utasítását: "A szereplők nem azonosak az általuk megszemélyesített hősökkel. "
Giricz Mátyás
„ De voltunk néhányan, talán hatvanan-nyolcvanan a háromszázezerből, akik elhatároztuk, hogy eltakarítjuk az égig bűzlő szemetet; addig nem megyünk haza, amíg be nem gyógyítjuk a föld sebeit, ahogy egyikünk mondta. ”
Jelenlegi ára: 10 900 Ft
Az aukció vége: 2019-08-20 20:41 .
